Üdvözöljük a Vaskapu Vár Baráti Kör honlapján! Célunk, hogy feltárjuk és bemutassuk a Vaskapu vár történelmét, jelentőségét, környezetének szépségét, valamint színes programokkal várjuk az érdeklődőket a jövőben a helyszínen.

A vár leírása Terei György nyomán 1994-ből

- Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig -

"Kincsesbányától 1,5 km-re északkeletre, a fehérvárcsurgói víztározó déli sarkától délkeletre kb. 300-400 méterre, a tározóhoz vezető út nyugati oldalán az úttól kb. 100 méterre, a Vaskapu-hegytől délre lévő Vontató-hegy oldalában található a vár 160 méteres magasságban. Az erősség ott létesült, ahol a hegyoldal hirtelen egy kisebb teraszba megy át, melyet az északi, nyugati és déli oldalról egykor árok kerített. A keleti részen is elképzelhető, hogy volt valamikor árok, de itt ma már csak egy terasz látszik. Természetesen az sem kizárható, hogy ezt az oldalt nem védték árokkal. 

A keleti, északi és nyugati oldalon az árok belső peremén kőfal fut végig, a déli részen viszont ma már csak nyomokban látszik. A teraszrész kicsit távolabb található a faltól és 1-1,5 méterrel mélyebben. A kerítőfal vastagsága a felszíni nyomok alapján kb. 70 cm. Az árokkal és terasszal körbefogott terület körülbelül 50 × 40 méteres, a kerítőfal által bezárt terület 30 × 40 méter. A nyugati oldalon a kerítőfalból nyugati irányban egy ívesen kanyarodó, majd a kerítőfallal párhuzamosan déli irányba futó fal nyúlik ki. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy itt volt a bejárat, ahol valamilyen kapuépítmény lehetett, vagy csak megerősítették a bejáratot még egy fallal. 

A védett terület közepén találhatók egy ovális alakú torony maradványai. Ennek falai oly mértékben elpusztultak, hogy a pontos falvastagság nem állapítható meg; a felszíni nyomok alapján kb. 1,40 m körüli lehet. A torony észak – déli átmérője 11,5 méter, kelet – nyugati pedig 14 méter. A torony délkeleti részén kincskeresők beásása miatt megszakad a fal, de ez nem jelentett olyan pusztítás, ami zavarná a torony alakjának és nagyságának meghatározását. 

A vár területét jelenleg erdő borítja. A várat a korábbi irodalomban nem említik. A Szent István Király Múzeum állandó régészeti kiállításán látható egy alaprajz a várról, de készítésének ideje nem ismert.

A vár területén 1997-ben Terei György végzett terepbejárást, de ennek során az erdős területen a vár keltezéséhez felhasználható leletanyagot nem talált. Új, modern felmérését ugyanabban az évben szintén ő végezte el .

A vár tipológiai jegyei alapján és abból a tényből kiindulva, hogy a domb aljában Árpád-kori falura utaló leletek kerültek elő, feltételezhetjük, hogy egy 13. századi erődítménnyel állunk szemben. Nagysága, szerkezete, földrajzi elhelyezkedése, az említett településhez való viszonya mindenképpen ezt támasztja alá. A vár építtetőjének és birtokosának személye teljesen ismeretlen. Az a terület ahol a vár létesült, – Csurgó és Szántó – egyaránt a Csák nemzetség birtoka volt, amely 1326-ban csere útján a királyhoz került.

A fal nagyon rossz állapotban van, csak egyes helyeken látható a földfelszín felett, a többi helyen csak a földhalom jelzi nagyságát és irányát. 

Ezúton köszönjük meg segítségét Hatházi Gábornak, hogy felhívta figyelmünket az alaprajzra. 

Terei Gy., 2004. 541– 542. 4 

Györffy Gy., 1987–1998. II. 358 – 359., 404. "